Milyen stílusban beszélsz másokkal?
Nem a divatról, hanem kommunikációs stílusról kezdtem el ma gondolkodni. Arról, ahogy egymással beszélünk, viselkedünk, viszonyulunk, reagálunk vagy éppen reakciót váltunk ki másokból, avagy mások belőlünk…
Természetes, hogy mindig magamból indulok ki, és mivel én rosszul viselem, amikor kioktatóan, becsmérlően, fölényesen, szamon kérően, kellemetlen helyzetbe hozóan viselkednek velem, sosem teszem másokkal.
Néha az én stílusom is keményebb a megszokottnál, de annak vagy oka van, vagy korrigálok időben, hogy ne megbántsak a szavaimmal, hanem segítsek.
Ha támadsz, a másik ember védekezni fog, azaz ő is támad, vagy kitér a támadások elől, csak azt meg gyávának nevezik, holott pont nem az.
Amikor viszont emberi hangnemben, érvekkel alátámasztva, minden segítőszándékkal átitatva tálalsz egy dolgot, ( szakmai szóval asszertíven kommunikálsz ) megértő fülekre fogsz találni, majdnem mindig . Befogadóvá válik a másik fél, nem pedig elutasítóvá. Tehát a szándékod célt fog érni, mert rájött, hogy mit rontott el, miben hibázott, és min tud változtatni. És ezeket a változásokat úgy fogja véghez vinni, hogy élvezi, nem pedig kényszerből.
Tény, hogy vannak olyan emberek, akiknek mindegy, hogy milyen stílusban mondod el, a véleményedet, gondolatodat, ötletedet, javaslatodat, támadni fog. Ők is rájönnek a hibákra, csak később, és sokszor egymás után kerülnek elutasító helyzetbe, de előbb utóbb, ők is elfogadóvá válnak. Ezt ki kell várni, fölösleges erőltetni. Ez az ő játszmájuk egyedül, nem tudsz neki segíteni.
Mindenki képes a változásra, csak az nem mindegy, hogy ez természetes úton következik be, vagy kényszer hatására. Mert a végeredmény teljesen más akkor, ha én akarom a változásomat, ez a siker és fejlődés, bölcsebbé válás, És más akkor, ha nyomás hatására kell változtatni, mert azzal a lelkivilágunk nem fog tudni azonosulni, azaz nem leszünk jól a bőrünkben, és egy idő után ez belülről mérgezni fog.
Egy darabig meg lehet hasonulni, de hosszútávon nem, és ha sokáig kellett visszafognod magad azért, hogy megfelelj, miután kikerülsz ebből, benne van a pakliban egy nagyobb lázadási vágy, és ez egy darabig tombolni is fog(sz). Voltam így én is néhány évvel ezelőtt.
Fogadd el, hogy nem tudsz megváltoztatni senkit, csak egyedül önmagadat. Tehát ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben, neked kell változni. És sokkal jobban jársz, ha nem az ellenállást választod, hanem hagyod megtörténni. Részben tetszeni fog amit csinálsz, másrészt a siker garantált. A megfelelő stílus csodákra képes, csak ehhez figyelni kell, hogy tudd az adott témáról, vagy helyzetről, az adott embernek mit, mikor, mennyit, és pláne hogyan mondj, vagy kérdezz… Ezt pedig igazából a belső hangod tudja jól irányítani. A belső hangod megmondja neked, mikor van az, hogy mond ki, ami fontos, és mikor van az, hogy maradj csendben, és ha szükséges, hagyd magára a másik embert.
Hány embert szerettél volna már megmenteni önmagától?
Mikor jöttél rá, hogy ez nem lehetséges?
Téged akart már valaki megmenteni önmagadtól? És hagytad neki? Miért nem?
Te milyen stílust igényelsz, amikor a belül álló barátod vagy a párod szeretne veled tudatni fontos és számodra előnyös és segítőkész dolgokat, helyzeteket, problémákat?
Melyik az a közlési stílus, amivel út vezet a te lelkedhez?
